Furmint, Tokaj, ilyesmik

Azt hiszem nincs rendezett viszony köztem és a furmint között. Sőt, igazából úgy érzem nem is tudom milyen a furmint, milyennek kéne lennie. Jónéhány éve, az akkori tapasztalataim alapján eldöntöttem, hogy a furmint nem nekem való, nem jön be igazán. Ez még a száraz furmintokkal is így volt, valahogy mindig túl testes, sűrű, kicsit édeskés, kicsit émelyítő volt számomra. A félszáraz és annál édesebbek nálam alapból nem igazán működnek, úgyhogy egyértelmű volt hogy furmintnál sem, de emellett valahogy úgy éreztem hogy a furmint szárazon is olyan mintha félszáraz lenne. Kicsit hasonló volt az alap benyomásom a hárslevelűről is egyébként. Erre valószínűleg rásegített az hogy akkoriban szinte kizárólag tokaji furmintokkal volt dolgom, és lehet hogy nem is a legjobbakkal, mert nem értettem hozzá. Somlói furmintból, sőt, házi tokajiból is volt olyan ami ízlett, ami más volt, de valahogy a mainstream mindig ugyanazt az irányt hozta, így aztán le is szoktam a furmint kóstolásáról.

Ezzel összefügg a másik fekete foltom is, magyar borkedvelőtől szokatlan módon jóformán egyáltalán nem ismerem Tokajt és az ottani pincészeteket. Tokaj az én fejemben túlzottan összekapcsolódott az aszúval és a szamorodnival, amiből, főleg a magas minőségűekből, néha egy-egy pohár kifejezetten finom tud lenni, de képtelen vagyok rá borként gondolni. A száraz furmintok nem jöttek be, az édesek nem érdekeltek, így nálam lekerült Tokaj a térképről jópár évre. Közben a Balaton-felvidéket és Somlót jóval mélyebben megismertem, Badacsonyba szinte hazajárok, meghatározó kapcsolatom lett ezzel a régióval, és mindig volt elég finom és érdekes fehérbor ahhoz, hogy Tokaj eszembe se jusson.

A közelmúltban aztán dolgom akadt két borral, ami egészen meglepett. Az egyik a Koczor Pince 2011-es furmintja volt, a másik pedig egy Kikelet Hárslevelű Tokajból. Mind a kettő nagyon finom, kifejezetten érdekes és szép bor volt, a legjobb szárazak közé soroltak be. Ezen elkezdtem agyalni, hozzájött hogy az egyik kedvenc Somlói borom, a Kreinbacher Kőkonyha is egyharmad furmintot és egyharmad hárslevelűt is tartalmaz, meg ott voltak a Pannon Bormustra eredményei is (amiket itt kommenteltem korábban), és arra jutottam, hogy rendesen meg kéne ismerkednem Tokajjal, a furminttal és a hárslevelűvel. Persze most ez a projekt még várat magára, de a kutatómunkát és némi beszerzéseket lassan elkezdek, aztán majd elmondom mire jutottam. Vajon Tokaj akkor is világszínvonalú, ha csak a szárazakat vesszük figyelembe? Tényleg jó-e mostanában a furmint, csak régebben csinálták rosszul? Vagy csak más pincészetek a jó pincészetek? Kíváncsi vagyok, izgalmas kérdések.

Comments