Szőlőt művelünk – 4.rész: hajtásválogatás, permetezés

Június elejéig nem permeteztük a szőlőt egyáltalán, ezt több szomszéd bátor dolognak tartotta, de szerettünk volna lehetőséget arra hogy eltegyünk egy jó csomó szőlőlevelet. A permetezett szőlőlevél pedig már nem ehető. Szerencsére nem jött semmilyen betegség eddig az időpontig.

Így aztán június első hétvégéjén az egész rokonsággal kimentünk a szőlőbe, hajtást válogatni és leveleket szüretelni. A hajtásválogatásnál arra figyeltünk, hogy szellős legyen a fürtzóna és a fürtszámot is próbáltuk kicsit már csökkenteni mert amúgy nagyon beindultak a bőtermő fajták. Egy kellemesen eltöltött délelőtt alatt nyolcan-kilencen végigértünk az összes soron.

Ez volt az első alkalom, hogy a gyerekek is jöttek velünk, nagyon élvezték az egészet. Futkároztak, Mirko egy ollóval vagdosott leveleket, tetszett nekik a hely és a hangulat. Találtunk egy pici madárfészket is az egyik tőkén. A végén ebédeltünk egy kis szalonnát kenyérrel meg olivás rudacskákkal, aztán otthon Lica megcsinálta a szőlőlevelet. Egy adagot meg is főzött rögtön, meg kell mondjam ez lett a legfinomabb eddig életemben 🙂

Ezután jöhetett végre a permetezés, persze az időjárás és a szabadidőm nem úgy akarta hogy azonnal, de végül tegnap reggel sikerült megcsinálni az első kört (eddigre már egész komoly fürtök is kialakultak némelyik tőkén). Akkumulátoros háti permetezőt vettünk, 16 literest, meglepően nagy teljesítményűnek bizonyult, sok méterre elfújja a permetet. Dithane-t használtam, ez egy kontakt gombaölő amit peronoszpóra ellen elég jónak mondanak. Lisztharmat ellen nem véd (de egyébként szinte minden más gombaféle ellen igen), úgyhogy a következő körnél még valamit hozzá kell keverni. Az egész terület permetezése ezzel a géppel nettó két óra, aminek a legnagyobb része egyébként a permetlé keverésével telik, szóval ez nem sok idő szerencsére. Befújtam a lugasokat is. Legközelebb 7-10 nap múlva kell, úgy számolom, hogy június-július folyamán még vagy háromszor kell permetezni (lehet hogy négyszer is ha sok a csapadék). Augusztus első felében nyaralunk, de augusztusban már amúgy se permeteznék, hogy a korai fajták szüretére már biztosan lebomoljon aminek le kell.

Szőlőt művelünk – 3.rész: sorköz művelése

A szőlősorok közötti rész ugyanolyan, mint bármely ugar: ha nem figyelünk rá, embermagas bogáncs, méteres fűfélék, kamilla, és különféle gazok lepik el. Ezzel kezdeni kell valamit, mert párásítják a szőlő körül is a levegőt ami segít a peronoszpóra és más gombák megtelepedésében. Meg hát méteres gazban közlekedni sem lehet amikor más munkákra kerülne sor.

A környékbeli gazdák a nullára kitisztított sorközre esküsznek: rotációs kapával és kézikapával járják a sorokat és távolítják el a gazt az utolsó szálig. Sokan még gyomirtóznak is ezen felül. Meg kell hagyni hogy szép rendezett látványt mutat ez, de több helyről hallottam hogy vannak hátrányai (valamint ha hagyunk növényzetet, annak előnyei):

  • A kapálás kinyírja a talajéletet, és megbolygatja a szőlő talajközeli gyökereit – hagyományosan azt mondják hogy a mélységi gyökerek a fontosak, de újabb kutatások alapján a tápanyag legnagyobb részét valójában a felszínhez közel veszi fel a növény
  • Ha bentmarad némi növényzet, a nedvesség is kevésbé fog elszökni aszályos időszakban
  • Ha van a szőlőnek némi konkurrenciája a vizet illetően csapadékos időszakokban, akkor nem olyan intenzív a hajtásnövekedés, csökken a zöldmunkaigény, és talán több értékes tápanyag marad a fürtök számára
  • A gyomirtókat eleve kizártuk, felszívja őket a szőlő is, még ha nem is viseli meg, akkor is szermaradványként kerülhet a bogyóba és a borba

Ezért úgy döntöttünk, nem kapálunk, csak évente kétszer, ősszel és tavasszal, év közben kaszálással próbáljuk kordában tartani a gazt. Vettünk egy benzines fűkaszát erre a célra 30 ezresért. Hivatalosan szegélyvágó, szóval nem a leg iparibb cucc, de azért bőven komolyabb mint amit elektromosból szoktam látni. 2 mm-es damilt pörget, ha megfelelő hosszúságú damil lóg ki akkor szépen pusztítja a gazt. Első alkalommal persze főleg szenvedtem vele, szokni kellett a használatát, a beindítását (kétütemű, behúzós motor, szivatóval), meg a pántját állítgatni, meg a damilt, stb. Aztán kiderült hogy ha túlmelegszik, lefullad és nem indul többet. De második naptól egyre jobban összeszoktunk, egyhuzamban most úgy 2-3 órát tud üzemelni, de még mindig kicsit bejáratós szóval lesz ez még jobb is.

A terület legnagyobb részét lekaszáltam 5 délelőtt alatt (ebből egy a tanuló alkalom volt). A négysoros résznél maradt két sorköz ki, erre még sort kell keríteni, de közben jött más feladat (ezekről következnek posztok). Viszont ahol levágtam, ott két hét alatt még nem igazán nőtt meg, úgyhogy talán nyaranta két forduló elég lesz (plusz esetleg egy szüret előtt). Ilyen lett: