Közösségi borfejtés Szekszárdon

Az ősszel indult egy jópofa kezdeményezés Közösségi Bor néven. Az alapötlet az, hogy minimális összegeket dobjunk össze, és csináljunk közösen bort, borászok segítségével. A projektet a csoport facebook oldalán lehet követni. Az elejétől szimpatizáltam az ötlettel, amúgy is szerettem volna jobban belelátni a borkészítés folyamatába, így természtes hogy csatlakoztunk, sőt Andris öcsémet is rádumáltam. Viszont sajnos a közös programokra nemnagyon jutottam el időbeosztási okok miatt, így kimaradtam a szüretből, a hordóválasztásból és az első tartályminták kóstolásából is. De végül december közepén eljutottunk egy programra, a közösségi kékfrankos hordóba fejtésére Szekszárdra. Csúnya, ködös, hideg időben értünk le Janó (Németh János) pincészetéhez, a szemben lévő hegy teteje például nem is látszott:

20131214_135816

Íme a közösségi hordónk, amiből első lépésként ki kellett önteni a vizet (az új hordót egy napig vízzel feltöltve kell áztatni):

20131214_145307

Ezután lementünk Janóval a pincébe, egy-két hordómintát kóstoltunk és közben megkerestük a hordónk leendő helyét. Aztán végre megláttam közelről a közösségi kékfrankosunkat, egy fehér kádban (nem ebben erjedt, a seprőről Janó egyszer már átfejtette):

20131214_155153

A bort rögtön meg is kóstoltuk, és annak ellenére hogy érezhetően félkész, egészen jó tulajdonságokat mutatott. Sok gyümölcs, számottevő beltartalom van már benne, a savaknak és a tanninnak kell még idő hogy helyrekerüljenek – de lesz is rá vagy 14-16 hónapjuk a hordóban. A fejtést manuális módszerrel csináltuk: vödrökkel mertük ki a kádból a bort, levittük a pincébe és beleöntöttük a hordó tetejére rakott nagy fémtölcsérbe:

20131214_154826

A 225 literes hordót jópár fordulóval töltöttük meg, de nagyon jó hangulatban ment a munka. Végül a kádban maradt olyan 25 liter bor, ebből Ádámék elvittek a Lumenbe kóstolónak pár litert, a maradék pedig ottmaradt, Janó saját kékfrankosával együtt kerül hordóba – a későbbi fejtési veszteségeket pedig onnan tudjuk majd kipótolni. Egy picit én is elhoztam, megmutatni Licának és a családnak. Utolsó lépésként pedig ledugóztuk és krétával feliratoztunk a hordót, ahogy a pincékben szokás:

20131214_163423

Remek program volt, jó a társaság és jó dolog borral foglalkozni, úgyhogy kíváncsian várom a következő alkalmat.

Két jó bor Szekszárdról

Tegnap este vendégségbe jött egy jóbarátunk, és hozott magával egy jóféle szekszárdi vöröset. Miután ezt megittuk elővettem egyet én is.

Merfelsz Nectar Sexardique Bikavér 2010: finom meggyes, füstös, kellemes illat. Ízben is meghatározó a meggy, amit sok, erőteljes tannin hangsúlyoz. Kadarka és kékfrankos karaktereket véltem felfedezni benne főleg. Viszonylag testes, de nem túlsúlyos bor, nagyon kellemes egyensúllyal és hosszú, száraz utóízzel. Van még benne pár év érlelési potenciál is. 13 pontot adtam rá.

Heimann Birtokbor 2009: átható, húsos, ütős illat, áfonyával és szederrel. Kóstolva cabernet sauvignont idéző bársonyosság, gomba, erdei hangulat. A gyümölcsök kevésbé nyilvánvalók, sötét bogyósok, az áfonya és szeder ízben is megjelenik. Nagy test, eggyel komolyabb mint a Merfelsz, sok réteggel és izgalommal, talán már a csúcson, bár még simán eltartható. 14 pont.